A XVIII. kerületi önkormányzat Nekünk szépül szlogennel indította útjára eddigi legnagyobb fejlesztési programját. Erről tartott lakossági fórumot október 28-án Mester László polgármester, valamint Kőrös Péter, Szlifka Gábor és Vilmányi Gábor, a Havanna lakótelep önkormányzati képviselői a Kondor Béla Közösségi Házban.
A Havanna lakótelep egy kisebb méretű város –, a kerület összlakosságának közel egyötöde itt él –, több mint 17 ezer lakosával meghatározó településrésze a XVIII. kerületnek. A Havanna lakótelep a 70-es évek végén, 80-as évek elején épült. Így itt élőknek mára már a mindennapjaik során számos problémával kell megküzdeniük; úgymint a lakóépületek rossz műszaki állapota, a parkolók és közösségi terek hiánya, a magas közüzemi díjak… Ezért is jó hír, hogy útjára indulhat az Európai Unió és Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzatának finanszírozásában, a Havanna lakótelep lakóinak támogatásával a Mi Havannánk Program. Közös cél egy modern, szerethető, erős közösséggel rendelkező lakótelep kialakítása. Az integrált szociális városrehabilitációs program keretében pályázati forrásból mintegy 1,2 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a Havanna lakótelepen. Jelenleg a közbeszerzési eljárások előkészítése, illetve az ajánlatkérések zajlanak, ha ezek befejeződtek, november vége felé már indulhatnak munkálatok és 2010 végéig fejeződnek be.
Dr. Mester László polgármester, országgyűlési képviselő köszöntötte a lakossági fórumon megjelent lakótelepi lakosokat, majd elmondta, hogy a sikeres pályázat sokéves előkészületi munka eredménye, ugyanis a kerület immár öt éve kitartóan pályázott állami támogatásra a Havanna lakótelep megújítására. A saját forrásokból eddig megvalósult fejlesztések után európai uniós pályázati támogatás segíti immár a további munka folytatását. A polgármester tájékoztatóját követően Veszteg József, a Vagyon18 Zrt. vezérigazgatója, a projekt vezetője ismertette részletesen a programot. A Havanna lakótelep megújítása illeszkedik az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez, amelynek előkészítéséről 2007-ben döntött a kerület. A költségek legnagyobb hányadát; több mint hetven százalékát az Európai Unió támogatása jelenti, a projektek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Európai Szociális Alap finanszírozásában valósulnak meg. A projektekhez szükséges önerőt részben az önkormányzat, részben a lakóközösségek biztosítják. Ez volt a feltétele a pályázaton való indulásnak, aminek a stratégiáját a Studio Metropolitana Kht. dolgozott ki.
A program számos részelemet tartalmaz, aminek egyaránt célja a lakásköltségek csökkentése, a biztonságosabb és élhetőbb környezet megteremtése, az aktívabb és összetartóbb közösség kialakítása, hátrányos helyzetű lakosok megsegítése. A Mi Havannánk Program nem pusztán a lakótelep felújítását, az épületek és közterek rendbehozatalát jelenti, hanem a Havanna lakótelep „újraélesztését”, átfogó megújítását.
A projekt harminckét alprojektből áll, aminek összköltségvetése 1,2 milliárd forint. Ebből európai uniós támogatás 970 millió forint (projektenként 70-80 százalékos támogatás), önkormányzati forrás 180,5 millió forint, társasházi önrész 176,3 millió forint. A többi alprojekt költsége 600 ezer forint és 86 millió között változik. A tervek között a parkvárosi környezet megteremtése, élhető, zöldterület kialakítása, a Kondor Béla sétány megújítására (díszburkolat fektetése, virág- és faültetés, szökőkút és ivókutak létesítése, esztétikus közterületek, találkozóhelyek építése) szerepel. A Havanna utcában 900 m2-en zöldterületet szabadítanak fel parkolás alól és számos új parkolóhelyet is létesítenek. A Havanna utcában 900 m2-en parkolásra használt zöldfelületet szabadítanak fel parkolás alól, de helyette számos új parkolóhelyet is létesítenek.
Ezt követően a projektvezető (Veszteg József) beszámolt arról, hogy a Havanna lakótelepen három házat érint pályázati támogatással a felújítás (Havanna utca 44–52., és a Csontváry utca 30–38. külső homlokzatát szigetelik, a Havanna utca 45–63. házban ezen kívül a fűtést is korszerűsítik). Ezek a társasházak önrészt is vállaltak a felújításához, valamint társasházi tulajdonosi közösségnek nem lehet köztartozása, és a kiválasztásnál figyelembe vették a lakóközösségek teherviselő képességét is. Az alapvető célkitűzés az, hogy az épületek fenntartási, üzemeltetési költségei csökkenjenek és gazdaságosabb legyen az energiafelhasználás. Ehhez szükség van külső hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre és a nyílászárók cseréjére. Ebből a két legfontosabb két elem a külső hőszigetelés, kiegészítve a fűtési rendszer részleges vagy teljes megújításával, ami a szabályozási lehetőséget, illetve az egyedi hőmennyiségmérést jelenti. Azonban a számítások szerint az ablakcserére már nem futja a keretből – tette hozzá a projektfelelős. Az ablakcsere egyébként további, a lakások szellőzésével kapcsolatos kérdéseket is felvet. A műanyag nyílászárók hő- és légtechnikailag annyira jól szigetelnek, hogy megfelelő szellőztetőrendszerek beépítése nélkül bepenészesedhetnének a lakások. Azonban a nyílászárók cseréjében sem kívánják magukra hagyni a társasházakat, megvizsgálják, hogy milyen egyéb pályázati lehetőségek (panel-, ökoprogram, stb.), segítségével lehetne ezt a problémát is megoldani. (A külső hőszigetelés során megújulnak a házak homlokzata. Az épületek homlokzata új színt kapnak.)
A tájékoztatót követően lakossági kérdések, észrevételek következtek. Az egyik lakó elmondta, hogy a lakásában a múlt télen nem volt melegebb 14-16 C foknál, míg a felső emeleteken 24 C fok volt. Szóba került az is, hogy mi történik, ha valaki nem tudja fizetni a felújítással járó önrész költségeit, és volt, aki a közbiztonságra, az elöregedett térfigyelő kamerákra panaszkodott. Veszteg József elmondta, ha valaki önhibáján kívül nem tudja a költségeket fizetni, erre három megoldás lehetséges. Az első az adósságkezelő program, valamint szóba kerülhet a kiegészítő biztosítás és az sem utolsó szempont, hogy a felújítással a lakás fenntartási költségei csökkennek, ezzel is kevesebb lesz azok száma, akik nem tudnak majd fizetni. Dr. Mester László válaszában elmondta, hogy kerületünk 40 km2-en terül el, ahol lakótelepek és családi házas övezetek is megtalálhatók. Jelenleg hat közterület-felügyelő látja el ezen a nagy kiterjedésű területen a szolgálatot, de a létszámuk növekedni fog. December 1-jén megalakul a városőrség, ami a közterület-felügyelőkkel alkot majd egy szervezetet, és több műszakos munkarendben tevékenykednek. A közbiztonság további javítására térfigyelő kamerák bővítésére (12 új kamera felszerelésére)is sor kerül a projekt keretében. Így 2010 év végéig a Havanna lakótelep jelentős része újjászületik, megszépül, tartalmas közösségi programokat kínál új helyszíneken, köszönhetően a mintegy 1,2 milliárd forintos fejlesztési programnak, a közösségek összefogásának, amely kiváló példája lehet egy városrész újjászületésének.